Ugrás a tartalomhoz

Hibák a munkavállalók értékelésében: haloeffektus, frissességi hatás, engedékenység és hogyan csökkentse őket

Az értékelő hibái – haloeffektus, frissességi hatás, engedékenység, szigor, középre tartás, kontraszthatás, kivételezés –, hogyan ismerheti fel őket a pontszámokban, és mely ellenintézkedések működnek.

Szerző: a Pulsika csapata Teljesítmény Megjelent 11 perc olvasás

Az értékelés három gyakori csapdája, az első benyomás, az utolsó eredmény és a személyes rokonszenv, ugyanazon a vonalon egyetlen lépéshez vezet: a bizonyítékok ellenőrzéséhez.

A munkavállalók értékelésében elkövetett hibák nagyrészt az értékelő hibái: az általános benyomás, amely minden szempontot átszínez (haloeffektus), az utolsó hetek, amelyek elfedik az időszak többi részét (frissességi hatás), a túl enyhe vagy túl szigorú pontszámok, a skála közepére tömörülő pontszámok, az előtte értékelt kollégával való összehasonlítás és a kivételezés. A cikk mindegyiket elmagyarázza, megmutatja, hogyan ismerheti fel őket a már kiadott pontszámokban, egy két értékelőre végigszámolt példával, és konkrét ellenintézkedéseket javasol: megfigyelési naplót, viselkedéshez horgonyzott skálákat, szempontonkénti értékelést és egy ellenőrzőlistát a beküldés előtt.

Gyors válasz. Az értékelő fő hibái a haloeffektus, a frissességi hatás, az engedékenység vagy a szigor, a középre tartás, a kontraszthatás és a kivételezés. Csökkenthetők az egész időszakban feljegyzett megfigyelésekkel, viselkedéssel leírt szempontokkal, azzal, hogy minden szempontot egyenként értékelnek az összes embernél, az értékelők közös példákon végzett képzésével és a pontszámok értékelők közötti összevetésével a közlés előtt.

Mik az értékelői hibák

Az értékelői hiba a pontszám rendszeres eltérése a valós teljesítménytől, amelyet az okoz, ahogyan az értékelő megfigyel, emlékezik vagy ítél. Rendszeres, nem véletlenszerű: ugyanaz az értékelő több embernél vagy több időszakban is megismétli.

Az értékelői hibák különböznek a rendszer hibáitól. A homályos szempontokat tartalmazó értékelőlap, a leírások nélküli skála vagy a hibás célérték figyelmes értékelők mellett is rossz pontszámokat ad. Mindkét kategória számít, de másképp javítják őket: a rendszert a tervezéssel, az értékelőt struktúrával, képzéssel és összehasonlítással.

A probléma nagysága dokumentált. A Journal of Applied Psychology folyóiratban két nagy adathalmazon (2 350 és 2 142 vezető, akiket egyenként heten értékeltek: két felettes, két kolléga, két beosztott és saját maguk) végzett vizsgálat azt találta, hogy az értékelők saját hajlamai a pontszámok szóródásának 62%-át, illetve 53%-át magyarázták, az értékelt teljesítménye pedig csak 21%-át, illetve 25%-át.

Az értékelések fejlesztési, nem bérezési célúak voltak, ezért a számok nem vihetők át automatikusan bármelyik cégre. Az irány azonban egyértelmű: a pontszám gyakran ugyanannyit mond az értékelőről, mint az értékeltről.

A hibák röviden: mi történik, és hogyan látszik

HibaMi történikA jel a pontszámokbanA fő ellenintézkedés
HaloeffektusEgy általános (jó vagy rossz) benyomás átkerül minden szempontraUgyanaz a pontszám minden szempontnál ugyanannál a személynélEgyszerre egy szempontot értékeljen az összes embernél
Frissességi hatásAz utolsó hetek többet számítanak, mint az időszak többi részeCsak a közelmúlt eseményeiről szóló megjegyzésekMegfigyelési napló az egész időszakra
EngedékenységRendszeresen túl magas pontszámokAz értékelő átlaga jóval a többieké fölött; sok maximális pontszámVilágos leírás a maximális pontszámhoz; összevetés az értékelők között
SzigorRendszeresen túl alacsony pontszámokAz értékelő átlaga jóval a többieké alattUgyanazok a leírások; közös példák arra, mi az „elvárt szint”
Középre tartásA pontszámok a skála közepére tömörülnekSzinte minden pontszám 3 egy 1-től 5-ig terjedő skálánViselkedéshez horgonyzott skálák; minden pontszámot indokolni kell
KontraszthatásA pontszám attól függ, kit értékeltek előtteAz értékelések sorrendjét követően váltakozó pontszámokAz írott mércéhez hasonlítson, ne a kollégához
Kivételezés és hasonlósági hatásAz értékelőhöz közel álló vagy hozzá hasonló emberek jobb pontszámot kapnakPontszámkülönbségek, amelyek a kapcsolatokat követik, nem az eredményeketBizonyíték minden pontszámhoz; második értékelő
Első benyomás és megerősítésAz értékelő bizonyítékot keres az elején kialakult véleményéhezIdőben stabil pontszámok, az eredményektől függetlenülKonkrét példák a jelenlegi időszakból

A haloeffektus

A haloeffektus egy általános benyomás átvitele olyan szempontokra, amelyeket külön kellene megítélni. Edward Thorndike pszichológus egy 1920-as cikkében nevezte el, „A constant error in psychological ratings” címmel. Egy bevételben nagyon jó eladó automatikusan magas pontszámot kap az eljárások betartására is; egy introvertált kolléga alacsonyat kap a szakmai tudásra is.

A negatív változatot néha „ördögszarv-hatásnak” hívják: egyetlen súlyos eset az összes pontszámot lehúzza. Az ellenintézkedés strukturális: értékelje az „Együttműködés” szempontot minden embernél, aztán a „Szakmai tudás” szempontot mindenkinél, ahelyett hogy egy személy értékelőlapját elejétől a végéig kitöltené.

A frissességi hatás

A frissességi hatás a közelmúlt eseményeinek túlsúlyozása egy egész időszakról alkotott ítéletben. Egy decemberben végzett éves értékelésnél az utolsó két hónap többet nyom a latban, mint a január–október. Aki az elején egy gyenge, a végén egy jó negyedévet zárt, jobban jön ki, mint aki fordított utat járt be, pedig az éves eredmény azonos lehet.

Az ellenintézkedés egy rövid napló: havonta két-három sor minden személyről, tényekkel és dátumokkal. A havi vagy negyedéves értékelések szintén csökkentik a problémát, mert rövidebb a megítélt időszak.

Engedékenység, szigor és középre tartás

Az engedékenység rendszeresen túl magas, a szigor rendszeresen túl alacsony pontszámokat jelent, a középre tartás pedig középre tömörülő pontszámokat. Mindhárom összenyomja az emberek közötti valós különbségeket. Az okok eltérők: a konfliktus kerülése, a félelem, hogy egy alacsony pontszám a vezető ellen fordul, nagyon magas személyes mérce vagy a megfigyelések hiánya.

Ezek a hibák egyetlen személy értékelésében ritkán látszanak, egy értékelő összes pontszámában viszont nagyon is. Az a vezető, akinél a pontszámok 80%-a maximális, és az, akinél 80%-uk 3-as, nem ugyanazt a skálát használja, még ha papíron a skála ugyanaz is.

A kontraszthatás

A kontraszthatás azt jelenti, hogy egy személyt a közvetlenül előtte értékelthez mérnek, nem a mércéhez. Egy átlagos ember gyengének tűnik egy kiváló kolléga után, és jónak egy gyenge után. A probléma nő, ha a vezető ugyanazon a délutánon tíz értékelést tölt ki.

Az ellenintézkedés az, hogy minden szint írott leírása az asztalon legyen, és minden személyt ehhez hasonlítson. Az is segít, ha a személyek sorrendje szempontról szempontra változik.

Kivételezés és hasonlósági hiba

A kivételezés az értékelőhöz közel álló emberek jobb pontszámát jelenti, a hasonlósági hiba pedig azokét, akik hasonlítanak rá: ugyanaz az életkor, ugyanaz a stílus, ugyanaz a pályafutás. A többi hibától eltérően ez az egyenlő bánásmód elvét is sértheti.

A román munka törvénykönyve (Codul muncii, 53/2003. sz. törvény) rögzíti az egyenlő bánásmódot, és tiltja a munkavállalók közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetését olyan szempontok alapján, mint az életkor, a nem vagy az etnikai hovatartozás (5. cikk). A személyes rokonszenv önmagában nem védett tulajdonság, de egy olyan pontszámkülönbség, amely egy ilyen tulajdonságot követ, jogi problémává válik, nem csak vezetésivé.

Maga az értékelés a munkáltató joga: ő határozza meg az egyéni teljesítménycélokat és az értékelési szempontokat (40. cikk (1) bekezdés f) pont), a belső szabályzatnak pedig tartalmaznia kell a szakmai értékelés szempontjait és eljárásait (242. cikk i) pont). Ha egy értékelésnek következményei lehetnek a munkaszerződésre, ellenőriztesse az eljárást a cég jogászával.

Első benyomás és megerősítés

Az első benyomás hibája az első munkahetekben kialakult ítélet megőrzése. A megerősítés erősíti: az értékelő könnyebben észreveszi a véleményét alátámasztó tényeket, a többit pedig elnézi. Az eredmény évekig stabil pontszám, még akkor is, ha a mérhető eredmények változnak.

Az ellenőrző kérdés egyszerű: „Mi történt ebben az időszakban, ami alátámasztja a pontszámot?” Ha a példák tavalyiak, a pontszám egy hírnevet ír le, nem egy időszakot.

Hogyan ismerheti fel a hibákat a már kiadott pontszámokban

Egyetlen értékelés nem mutat ki rendszeres hibát. Egy értékelő összes pontszáma utalhat rá. Három egyszerű számítás, amelyet bárki elvégezhet, akinek egy táblázatban megvannak a pontszámok:

  1. Az értékelő pontszámainak átlaga, összevetve a többi, ugyanazt az értékelőlapot használó értékelő átlagával.
  2. A maximális pontszámok aránya: hány 5-ös az összes kiadott pontszámból.
  3. Azok a személyek, akik minden szempontra ugyanazt a pontszámot kapták: a magas szám haloeffektusra utal.

Feltételezett példa. Két üzletkoordinátor értékel egyenként hat embert négy szempont szerint (ügyfélkiszolgálás, termékismeret, együttműködés, az eljárások betartása), 1-től 5-ig terjedő skálán. Kitalált adatok.

JelzésX koordinátorY koordinátorHogyan számolják
Az összes pontszám átlaga4,673,67X: 112 pont ÷ 24 pontszám; Y: 88 ÷ 24
Az 5-ös pontszámok aránya66,7%16,7%X: 24-ből 16; Y: 24-ből 4
Minden szempontra azonos pontszámot kapott emberek6-ból 46-ból 0A négy azonos pontszámot tartalmazó sorokat számolják meg
A személyenkénti átlagok tartománya4,00–5,003,00–4,50Minden személy négy pontszámának átlaga

X pontszámai az engedékenység (egy ponttal magasabb átlag, kétharmad maximális pontszám) és a haloeffektus (négy ember azonos pontszámmal minden szempontnál) jeleit mutatják. Y pontszámai a teljes skálát használják, és megkülönböztetik egymástól a szempontokat.

Figyelem. A jelzés nem bizonyíték. X csapata valóban lehet jobb. Vesse össze a pontszámokat ugyanazon emberek mérhető mutatóival (értékesítés, ellenőrzések, panaszok), és beszéljen az értékelővel, mielőtt következtetést vonna le. Az összehasonlítás a kalibrációs megbeszélésen válik rendszeressé.

Működő ellenintézkedések

A „legyenek objektívek” utasítás nem sokat változtat, mert a hibák nem szándékosak. A struktúra megváltoztatása és a közös példákon végzett képzés működik. A vonatkoztatási keret képzés (frame-of-reference training) során az értékelők ugyanazokat az eseteket pontozzák, összevetik a pontszámokat, és megbeszélik a mércét; a kutatás az értékelések pontosságát javító hatékony beavatkozásként írja le.

  • Viselkedéshez horgonyzott skálák. Minden pontszámnak megfigyelhető leírása van: „5 – egyedül rendezi a panaszokat, és még aznap rögzíti őket”, nem „5 – kiváló”.
  • Megfigyelési napló. Keltezett tények, havonta feljegyezve, minden személyről.
  • Szempontonkénti, nem személyenkénti értékelés. Csökkenti a haloeffektust és a kontraszthatást.
  • A szélsőséges pontszámok indoklása. Minden 1-es vagy 5-ös egy konkrét példával jár az időszakból.
  • Második értékelő vagy több forrásból származó értékelés, ahol a munkakör megengedi.
  • A pontszámok elválasztása a mérhető mutatóktól. Amit meg lehet számolni, azt az adatokból veszik, nem az értékelő benyomásából.

Egy kevesebb hibával járó értékelési kör lépései

  1. Nézze át az értékelőlapot egy hónappal előtte: minden szempontnál minden pontszámhoz tartozik leírás. Kiinduló mintát az értékelőlap-mintában talál.
  2. Képezze az értékelőket 60–90 percben két-három kitalált esettel: mindenki egyedül pontoz, aztán összevetik a pontszámokat, és megbeszélik az eltéréseket.
  3. Kérje el az időszak megfigyelési naplóját a kitöltés előtt.
  4. Szempontonként töltsék ki: egy szempont minden embernél, aztán a következő.
  5. Nézzék át a lenti listát beküldés előtt.
  6. Vesse össze a jelzéseket (átlag, a maximális pontszámok aránya, azonos pontszámok) az értékelők között, és beszélje meg a nagy eltéréseket.
  7. Csak ezután közölje az értékeléseket az emberekkel.

Az értékelő ellenőrzőlistája

  • Van legalább egy példám ebből az időszakból minden 1-es vagy 5-ös pontszámhoz?
  • A példáim lefedik az egész időszakot, vagy csak az utolsó heteket?
  • Adtam valakinek minden szempontra ugyanazt a pontszámot? Ha igen, minden szempontnál külön meg tudom indokolni?
  • Hány maximális pontszámot adtam, ahhoz képest, amennyit a kollégáim általában adnak?
  • Ugyanazt a pontszámot adnám, ha a személyt elsőként értékeltem volna, nem a csapat legjobbja után?
  • A pontszám eredményeken és viselkedésen alapul, nem azon, mennyire jól kijövök a személlyel?

Gyakori hibák a hibák javításában

  • A kényszerített eloszlás mint univerzális gyógymód. Ha minden szintre rögzített arányt írnak elő, az elfedi az engedékenységet, de egy jó csapatot büntethet. Javítás: hasonlítsa össze és beszélje meg, ne ossza el automatikusan.
  • A pontszámok javítása az értékelő nélkül. A HR által csendben módosított pontszámok lerombolják a bizalmat. Javítás: az értékelő a megbeszélés után maga nézi át a pontszámait.
  • Homályos szempontokat tartalmazó értékelőlap. A „jó hozzáállásnál” minden értékelőnél megjelenik a haloeffektus. Javítás: megfigyelhető leírás minden pontszámhoz.
  • Éves értékelés közbenső feljegyzések nélkül. Javítás: havi napló vagy rendszeres rövid beszélgetések.
  • Az értékelés és a fegyelmi eljárás összekeverése. Az alacsony pontszám nem szankció. Gyenge eredményeknél olvassa el az értékelő beszélgetésről gyenge eredmények esetén szóló cikket.
  • A jelzést bizonyítéknak veszik. Javítás: következtetés előtt ellenőrizze mérhető adatokkal és az értékelővel.

Gyakori kérdések

Mi a leggyakoribb hiba a munkavállalók értékelésében?

Nincs minden cégre érvényes rangsor: a gyakoriság az értékelőlaptól, az értékelőktől és a pontszám tétjétől függ. Ha a pontszám pénzről vagy előléptetésről dönt, az engedékenységnek kézenfekvő oka van, homályos szempontoknál pedig könnyen megjelenik a haloeffektus. Azt, hogy Önöknél mi történik, úgy tudhatja meg, hogy minden értékelőnél összeveti az átlagot, a maximális pontszámok arányát és az azonos pontszámokat.

Mi a haloeffektus a teljesítményértékelésben?

A haloeffektus azt jelenti, hogy egy személyről alkotott általános benyomás minden szempont pontszámát befolyásolja, pedig ezeket külön kellene megítélni. Aki jó az értékesítésben, bizonyíték nélkül magas pontszámot kap az eljárásokra is. A tipikus jel ugyanaz a pontszám minden szempontnál. A legegyszerűbb ellenintézkedés, ha egyszerre egy szempontot értékel az összes embernél.

Hogyan kerülhetem el a frissességi hatást az éves értékelésnél?

Vezessen rövid megfigyelési naplót az egész időszakban, havonta két-három keltezett ténnyel minden személyről. Az értékeléskor olvassa át újra, mielőtt pontszámot adna. A gyakoribb, havi vagy negyedéves értékelések szintén csökkentik a frissességi hatást, mert rövidebb a megítélt időszak, és az értékelő emlékezete jobban lefedi az eseményeket.

Segít a kényszerített eloszlás az engedékenység ellen?

A kényszerített eloszlás a számokban megszünteti az engedékenységet, de az ítéletben nem javítja ki: arra kényszeríti az értékelőt, hogy embereket alacsony szintre tegyen akkor is, ha a csapat jó. Nem kívánt versenyt is kelthet a kollégák között. Jobb megoldás a pontszámok értékelők közötti összevetése és az eltérések bizonyítékokon alapuló megbeszélése egy kalibrációs megbeszélésen.

Mi a vonatkoztatási keret képzés?

A vonatkoztatási keret képzés olyan alkalom, amelyen az értékelők ugyanazokat az eseteket pontozzák, összevetik a pontszámaikat, és megbeszélik, mit jelent a skála egyes szintje. A cél, hogy mindenki ugyanazt a mércét használja. A szervezetpszichológiai kutatás az értékelések pontosságát javító hatékony beavatkozásként írja le. Olyan eseteket válasszon, amelyek hasonlítanak a csapat valódi munkájára, hogy a beszélgetés konkrét maradjon.

Eltűnnek a hibák, ha csak mérhető mutatókat használunk?

Az értékelői hibák csökkennek, de más problémák jelennek meg: a mutatók nem ragadják meg a fontos viselkedéseket, az emberek pedig a számot optimalizálhatják a munka helyett. A legtöbb munkakörnek mindkettőre szüksége van: mutatókra ahhoz, amit meg lehet számolni, és strukturált értékelésre a többihez. A kettő együtt egyetlen ember benyomásától való függést is csökkenti.

Mit tegyek, ha egy vezetőnél kivételezést gyanítok?

Kezdje az adatokkal: vesse össze a vezető pontszámait ugyanazon emberek mérhető mutatóival és más értékelők pontszámaival. Beszélje meg az eltéréseket a vezetővel, és kérjen konkrét példákat a vitatott pontszámokhoz. Ha a gyanú törvény által védett tulajdonságokat érint, például az életkort vagy a nemet, bármilyen intézkedés előtt vonja be a cég jogászát.

A következő lépések

Vegye elő a legutóbbi értékelési kör pontszámait, számolja ki minden értékelőre a példában szereplő három jelzést, és válasszon ki egyetlen szempontot, amelyhez minden pontszámra leírást ír. A következő lépésként szervezzen egy kalibrációs megbeszélést, és nézze át, hogyan magyarázza el a pontszámot az értékelt embereknek.

Hasznos volt ez a cikk?

Nézze meg, hogyan működik a Pulsika az Ön csapatában

Próbálja ki ingyen az összes modult, vagy kérjen bemutatót csapatunktól. Bankkártya nem szükséges.

vagy létrehozunk Önnek egy próbacéget a saját szervezeti felépítésével