A munkavállalók értékelésében elkövetett hibák nagyrészt az értékelő hibái: az általános benyomás, amely minden szempontot átszínez (haloeffektus), az utolsó hetek, amelyek elfedik az időszak többi részét (frissességi hatás), a túl enyhe vagy túl szigorú pontszámok, a skála közepére tömörülő pontszámok, az előtte értékelt kollégával való összehasonlítás és a kivételezés. A cikk mindegyiket elmagyarázza, megmutatja, hogyan ismerheti fel őket a már kiadott pontszámokban, egy két értékelőre végigszámolt példával, és konkrét ellenintézkedéseket javasol: megfigyelési naplót, viselkedéshez horgonyzott skálákat, szempontonkénti értékelést és egy ellenőrzőlistát a beküldés előtt.
Gyors válasz. Az értékelő fő hibái a haloeffektus, a frissességi hatás, az engedékenység vagy a szigor, a középre tartás, a kontraszthatás és a kivételezés. Csökkenthetők az egész időszakban feljegyzett megfigyelésekkel, viselkedéssel leírt szempontokkal, azzal, hogy minden szempontot egyenként értékelnek az összes embernél, az értékelők közös példákon végzett képzésével és a pontszámok értékelők közötti összevetésével a közlés előtt.
Mik az értékelői hibák
Az értékelői hiba a pontszám rendszeres eltérése a valós teljesítménytől, amelyet az okoz, ahogyan az értékelő megfigyel, emlékezik vagy ítél. Rendszeres, nem véletlenszerű: ugyanaz az értékelő több embernél vagy több időszakban is megismétli.
Az értékelői hibák különböznek a rendszer hibáitól. A homályos szempontokat tartalmazó értékelőlap, a leírások nélküli skála vagy a hibás célérték figyelmes értékelők mellett is rossz pontszámokat ad. Mindkét kategória számít, de másképp javítják őket: a rendszert a tervezéssel, az értékelőt struktúrával, képzéssel és összehasonlítással.
A probléma nagysága dokumentált. A Journal of Applied Psychology folyóiratban két nagy adathalmazon (2 350 és 2 142 vezető, akiket egyenként heten értékeltek: két felettes, két kolléga, két beosztott és saját maguk) végzett vizsgálat azt találta, hogy az értékelők saját hajlamai a pontszámok szóródásának 62%-át, illetve 53%-át magyarázták, az értékelt teljesítménye pedig csak 21%-át, illetve 25%-át.
Az értékelések fejlesztési, nem bérezési célúak voltak, ezért a számok nem vihetők át automatikusan bármelyik cégre. Az irány azonban egyértelmű: a pontszám gyakran ugyanannyit mond az értékelőről, mint az értékeltről.
A hibák röviden: mi történik, és hogyan látszik
| Hiba | Mi történik | A jel a pontszámokban | A fő ellenintézkedés |
|---|---|---|---|
| Haloeffektus | Egy általános (jó vagy rossz) benyomás átkerül minden szempontra | Ugyanaz a pontszám minden szempontnál ugyanannál a személynél | Egyszerre egy szempontot értékeljen az összes embernél |
| Frissességi hatás | Az utolsó hetek többet számítanak, mint az időszak többi része | Csak a közelmúlt eseményeiről szóló megjegyzések | Megfigyelési napló az egész időszakra |
| Engedékenység | Rendszeresen túl magas pontszámok | Az értékelő átlaga jóval a többieké fölött; sok maximális pontszám | Világos leírás a maximális pontszámhoz; összevetés az értékelők között |
| Szigor | Rendszeresen túl alacsony pontszámok | Az értékelő átlaga jóval a többieké alatt | Ugyanazok a leírások; közös példák arra, mi az „elvárt szint” |
| Középre tartás | A pontszámok a skála közepére tömörülnek | Szinte minden pontszám 3 egy 1-től 5-ig terjedő skálán | Viselkedéshez horgonyzott skálák; minden pontszámot indokolni kell |
| Kontraszthatás | A pontszám attól függ, kit értékeltek előtte | Az értékelések sorrendjét követően váltakozó pontszámok | Az írott mércéhez hasonlítson, ne a kollégához |
| Kivételezés és hasonlósági hatás | Az értékelőhöz közel álló vagy hozzá hasonló emberek jobb pontszámot kapnak | Pontszámkülönbségek, amelyek a kapcsolatokat követik, nem az eredményeket | Bizonyíték minden pontszámhoz; második értékelő |
| Első benyomás és megerősítés | Az értékelő bizonyítékot keres az elején kialakult véleményéhez | Időben stabil pontszámok, az eredményektől függetlenül | Konkrét példák a jelenlegi időszakból |
A haloeffektus
A haloeffektus egy általános benyomás átvitele olyan szempontokra, amelyeket külön kellene megítélni. Edward Thorndike pszichológus egy 1920-as cikkében nevezte el, „A constant error in psychological ratings” címmel. Egy bevételben nagyon jó eladó automatikusan magas pontszámot kap az eljárások betartására is; egy introvertált kolléga alacsonyat kap a szakmai tudásra is.
A negatív változatot néha „ördögszarv-hatásnak” hívják: egyetlen súlyos eset az összes pontszámot lehúzza. Az ellenintézkedés strukturális: értékelje az „Együttműködés” szempontot minden embernél, aztán a „Szakmai tudás” szempontot mindenkinél, ahelyett hogy egy személy értékelőlapját elejétől a végéig kitöltené.
A frissességi hatás
A frissességi hatás a közelmúlt eseményeinek túlsúlyozása egy egész időszakról alkotott ítéletben. Egy decemberben végzett éves értékelésnél az utolsó két hónap többet nyom a latban, mint a január–október. Aki az elején egy gyenge, a végén egy jó negyedévet zárt, jobban jön ki, mint aki fordított utat járt be, pedig az éves eredmény azonos lehet.
Az ellenintézkedés egy rövid napló: havonta két-három sor minden személyről, tényekkel és dátumokkal. A havi vagy negyedéves értékelések szintén csökkentik a problémát, mert rövidebb a megítélt időszak.
Engedékenység, szigor és középre tartás
Az engedékenység rendszeresen túl magas, a szigor rendszeresen túl alacsony pontszámokat jelent, a középre tartás pedig középre tömörülő pontszámokat. Mindhárom összenyomja az emberek közötti valós különbségeket. Az okok eltérők: a konfliktus kerülése, a félelem, hogy egy alacsony pontszám a vezető ellen fordul, nagyon magas személyes mérce vagy a megfigyelések hiánya.
Ezek a hibák egyetlen személy értékelésében ritkán látszanak, egy értékelő összes pontszámában viszont nagyon is. Az a vezető, akinél a pontszámok 80%-a maximális, és az, akinél 80%-uk 3-as, nem ugyanazt a skálát használja, még ha papíron a skála ugyanaz is.
A kontraszthatás
A kontraszthatás azt jelenti, hogy egy személyt a közvetlenül előtte értékelthez mérnek, nem a mércéhez. Egy átlagos ember gyengének tűnik egy kiváló kolléga után, és jónak egy gyenge után. A probléma nő, ha a vezető ugyanazon a délutánon tíz értékelést tölt ki.
Az ellenintézkedés az, hogy minden szint írott leírása az asztalon legyen, és minden személyt ehhez hasonlítson. Az is segít, ha a személyek sorrendje szempontról szempontra változik.
Kivételezés és hasonlósági hiba
A kivételezés az értékelőhöz közel álló emberek jobb pontszámát jelenti, a hasonlósági hiba pedig azokét, akik hasonlítanak rá: ugyanaz az életkor, ugyanaz a stílus, ugyanaz a pályafutás. A többi hibától eltérően ez az egyenlő bánásmód elvét is sértheti.
A román munka törvénykönyve (Codul muncii, 53/2003. sz. törvény) rögzíti az egyenlő bánásmódot, és tiltja a munkavállalók közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetését olyan szempontok alapján, mint az életkor, a nem vagy az etnikai hovatartozás (5. cikk). A személyes rokonszenv önmagában nem védett tulajdonság, de egy olyan pontszámkülönbség, amely egy ilyen tulajdonságot követ, jogi problémává válik, nem csak vezetésivé.
Maga az értékelés a munkáltató joga: ő határozza meg az egyéni teljesítménycélokat és az értékelési szempontokat (40. cikk (1) bekezdés f) pont), a belső szabályzatnak pedig tartalmaznia kell a szakmai értékelés szempontjait és eljárásait (242. cikk i) pont). Ha egy értékelésnek következményei lehetnek a munkaszerződésre, ellenőriztesse az eljárást a cég jogászával.
Első benyomás és megerősítés
Az első benyomás hibája az első munkahetekben kialakult ítélet megőrzése. A megerősítés erősíti: az értékelő könnyebben észreveszi a véleményét alátámasztó tényeket, a többit pedig elnézi. Az eredmény évekig stabil pontszám, még akkor is, ha a mérhető eredmények változnak.
Az ellenőrző kérdés egyszerű: „Mi történt ebben az időszakban, ami alátámasztja a pontszámot?” Ha a példák tavalyiak, a pontszám egy hírnevet ír le, nem egy időszakot.
Hogyan ismerheti fel a hibákat a már kiadott pontszámokban
Egyetlen értékelés nem mutat ki rendszeres hibát. Egy értékelő összes pontszáma utalhat rá. Három egyszerű számítás, amelyet bárki elvégezhet, akinek egy táblázatban megvannak a pontszámok:
- Az értékelő pontszámainak átlaga, összevetve a többi, ugyanazt az értékelőlapot használó értékelő átlagával.
- A maximális pontszámok aránya: hány 5-ös az összes kiadott pontszámból.
- Azok a személyek, akik minden szempontra ugyanazt a pontszámot kapták: a magas szám haloeffektusra utal.
Feltételezett példa. Két üzletkoordinátor értékel egyenként hat embert négy szempont szerint (ügyfélkiszolgálás, termékismeret, együttműködés, az eljárások betartása), 1-től 5-ig terjedő skálán. Kitalált adatok.
| Jelzés | X koordinátor | Y koordinátor | Hogyan számolják |
|---|---|---|---|
| Az összes pontszám átlaga | 4,67 | 3,67 | X: 112 pont ÷ 24 pontszám; Y: 88 ÷ 24 |
| Az 5-ös pontszámok aránya | 66,7% | 16,7% | X: 24-ből 16; Y: 24-ből 4 |
| Minden szempontra azonos pontszámot kapott emberek | 6-ból 4 | 6-ból 0 | A négy azonos pontszámot tartalmazó sorokat számolják meg |
| A személyenkénti átlagok tartománya | 4,00–5,00 | 3,00–4,50 | Minden személy négy pontszámának átlaga |
X pontszámai az engedékenység (egy ponttal magasabb átlag, kétharmad maximális pontszám) és a haloeffektus (négy ember azonos pontszámmal minden szempontnál) jeleit mutatják. Y pontszámai a teljes skálát használják, és megkülönböztetik egymástól a szempontokat.
Figyelem. A jelzés nem bizonyíték. X csapata valóban lehet jobb. Vesse össze a pontszámokat ugyanazon emberek mérhető mutatóival (értékesítés, ellenőrzések, panaszok), és beszéljen az értékelővel, mielőtt következtetést vonna le. Az összehasonlítás a kalibrációs megbeszélésen válik rendszeressé.
Működő ellenintézkedések
A „legyenek objektívek” utasítás nem sokat változtat, mert a hibák nem szándékosak. A struktúra megváltoztatása és a közös példákon végzett képzés működik. A vonatkoztatási keret képzés (frame-of-reference training) során az értékelők ugyanazokat az eseteket pontozzák, összevetik a pontszámokat, és megbeszélik a mércét; a kutatás az értékelések pontosságát javító hatékony beavatkozásként írja le.
- Viselkedéshez horgonyzott skálák. Minden pontszámnak megfigyelhető leírása van: „5 – egyedül rendezi a panaszokat, és még aznap rögzíti őket”, nem „5 – kiváló”.
- Megfigyelési napló. Keltezett tények, havonta feljegyezve, minden személyről.
- Szempontonkénti, nem személyenkénti értékelés. Csökkenti a haloeffektust és a kontraszthatást.
- A szélsőséges pontszámok indoklása. Minden 1-es vagy 5-ös egy konkrét példával jár az időszakból.
- Második értékelő vagy több forrásból származó értékelés, ahol a munkakör megengedi.
- A pontszámok elválasztása a mérhető mutatóktól. Amit meg lehet számolni, azt az adatokból veszik, nem az értékelő benyomásából.
Egy kevesebb hibával járó értékelési kör lépései
- Nézze át az értékelőlapot egy hónappal előtte: minden szempontnál minden pontszámhoz tartozik leírás. Kiinduló mintát az értékelőlap-mintában talál.
- Képezze az értékelőket 60–90 percben két-három kitalált esettel: mindenki egyedül pontoz, aztán összevetik a pontszámokat, és megbeszélik az eltéréseket.
- Kérje el az időszak megfigyelési naplóját a kitöltés előtt.
- Szempontonként töltsék ki: egy szempont minden embernél, aztán a következő.
- Nézzék át a lenti listát beküldés előtt.
- Vesse össze a jelzéseket (átlag, a maximális pontszámok aránya, azonos pontszámok) az értékelők között, és beszélje meg a nagy eltéréseket.
- Csak ezután közölje az értékeléseket az emberekkel.
Az értékelő ellenőrzőlistája
- Van legalább egy példám ebből az időszakból minden 1-es vagy 5-ös pontszámhoz?
- A példáim lefedik az egész időszakot, vagy csak az utolsó heteket?
- Adtam valakinek minden szempontra ugyanazt a pontszámot? Ha igen, minden szempontnál külön meg tudom indokolni?
- Hány maximális pontszámot adtam, ahhoz képest, amennyit a kollégáim általában adnak?
- Ugyanazt a pontszámot adnám, ha a személyt elsőként értékeltem volna, nem a csapat legjobbja után?
- A pontszám eredményeken és viselkedésen alapul, nem azon, mennyire jól kijövök a személlyel?
Gyakori hibák a hibák javításában
- A kényszerített eloszlás mint univerzális gyógymód. Ha minden szintre rögzített arányt írnak elő, az elfedi az engedékenységet, de egy jó csapatot büntethet. Javítás: hasonlítsa össze és beszélje meg, ne ossza el automatikusan.
- A pontszámok javítása az értékelő nélkül. A HR által csendben módosított pontszámok lerombolják a bizalmat. Javítás: az értékelő a megbeszélés után maga nézi át a pontszámait.
- Homályos szempontokat tartalmazó értékelőlap. A „jó hozzáállásnál” minden értékelőnél megjelenik a haloeffektus. Javítás: megfigyelhető leírás minden pontszámhoz.
- Éves értékelés közbenső feljegyzések nélkül. Javítás: havi napló vagy rendszeres rövid beszélgetések.
- Az értékelés és a fegyelmi eljárás összekeverése. Az alacsony pontszám nem szankció. Gyenge eredményeknél olvassa el az értékelő beszélgetésről gyenge eredmények esetén szóló cikket.
- A jelzést bizonyítéknak veszik. Javítás: következtetés előtt ellenőrizze mérhető adatokkal és az értékelővel.
Gyakori kérdések
Mi a leggyakoribb hiba a munkavállalók értékelésében?
Nincs minden cégre érvényes rangsor: a gyakoriság az értékelőlaptól, az értékelőktől és a pontszám tétjétől függ. Ha a pontszám pénzről vagy előléptetésről dönt, az engedékenységnek kézenfekvő oka van, homályos szempontoknál pedig könnyen megjelenik a haloeffektus. Azt, hogy Önöknél mi történik, úgy tudhatja meg, hogy minden értékelőnél összeveti az átlagot, a maximális pontszámok arányát és az azonos pontszámokat.
Mi a haloeffektus a teljesítményértékelésben?
A haloeffektus azt jelenti, hogy egy személyről alkotott általános benyomás minden szempont pontszámát befolyásolja, pedig ezeket külön kellene megítélni. Aki jó az értékesítésben, bizonyíték nélkül magas pontszámot kap az eljárásokra is. A tipikus jel ugyanaz a pontszám minden szempontnál. A legegyszerűbb ellenintézkedés, ha egyszerre egy szempontot értékel az összes embernél.
Hogyan kerülhetem el a frissességi hatást az éves értékelésnél?
Vezessen rövid megfigyelési naplót az egész időszakban, havonta két-három keltezett ténnyel minden személyről. Az értékeléskor olvassa át újra, mielőtt pontszámot adna. A gyakoribb, havi vagy negyedéves értékelések szintén csökkentik a frissességi hatást, mert rövidebb a megítélt időszak, és az értékelő emlékezete jobban lefedi az eseményeket.
Segít a kényszerített eloszlás az engedékenység ellen?
A kényszerített eloszlás a számokban megszünteti az engedékenységet, de az ítéletben nem javítja ki: arra kényszeríti az értékelőt, hogy embereket alacsony szintre tegyen akkor is, ha a csapat jó. Nem kívánt versenyt is kelthet a kollégák között. Jobb megoldás a pontszámok értékelők közötti összevetése és az eltérések bizonyítékokon alapuló megbeszélése egy kalibrációs megbeszélésen.
Mi a vonatkoztatási keret képzés?
A vonatkoztatási keret képzés olyan alkalom, amelyen az értékelők ugyanazokat az eseteket pontozzák, összevetik a pontszámaikat, és megbeszélik, mit jelent a skála egyes szintje. A cél, hogy mindenki ugyanazt a mércét használja. A szervezetpszichológiai kutatás az értékelések pontosságát javító hatékony beavatkozásként írja le. Olyan eseteket válasszon, amelyek hasonlítanak a csapat valódi munkájára, hogy a beszélgetés konkrét maradjon.
Eltűnnek a hibák, ha csak mérhető mutatókat használunk?
Az értékelői hibák csökkennek, de más problémák jelennek meg: a mutatók nem ragadják meg a fontos viselkedéseket, az emberek pedig a számot optimalizálhatják a munka helyett. A legtöbb munkakörnek mindkettőre szüksége van: mutatókra ahhoz, amit meg lehet számolni, és strukturált értékelésre a többihez. A kettő együtt egyetlen ember benyomásától való függést is csökkenti.
Mit tegyek, ha egy vezetőnél kivételezést gyanítok?
Kezdje az adatokkal: vesse össze a vezető pontszámait ugyanazon emberek mérhető mutatóival és más értékelők pontszámaival. Beszélje meg az eltéréseket a vezetővel, és kérjen konkrét példákat a vitatott pontszámokhoz. Ha a gyanú törvény által védett tulajdonságokat érint, például az életkort vagy a nemet, bármilyen intézkedés előtt vonja be a cég jogászát.
A következő lépések
Vegye elő a legutóbbi értékelési kör pontszámait, számolja ki minden értékelőre a példában szereplő három jelzést, és válasszon ki egyetlen szempontot, amelyhez minden pontszámra leírást ír. A következő lépésként szervezzen egy kalibrációs megbeszélést, és nézze át, hogyan magyarázza el a pontszámot az értékelt embereknek.