A különböző egységek KPI-célértékeit két kérdésből kiindulva határozzák meg: mennyit teljesített eddig az egyes egység (a korábbi adatok), és mennyit tudna teljesíteni a környezetét figyelembe véve (a potenciál, a forgalomból vagy az alapterületből becsülve). A célérték a kettőt ötvözi, a célértékek összegének pedig le kell fednie a cég célértékét.
A cikk egy teljes számítást mutat be négy egységre, köztük egy új, korábbi adatok nélküli egységre; egy összehasonlítást a négyzetméterre és a látogatóra vetített normalizálás között, amely megváltoztatja a következtetést; valamint az abszolút és a relatív célérték közötti különbséget egy olyan hónapban, amikor a forgalom az egész hálózatban visszaesik.
Gyors válasz. Különböző egységeknél induljon ki a tavalyi teljesítésből, megnövelve a cég növekedési ütemével, számolja ki minden egység potenciálját a forgalomból vagy az alapterületből, és ötvözze a kettőt, például 50/50 arányban. Az új egységek a potenciált kapják, az első hónapokra csökkentve. Ellenőrizze, hogy a célértékek összege lefedi-e a cég célértékét, és az időszak előtt írja le a szabályokat.
Fogalmak: célérték, normalizálás, potenciál
- Az abszolút célérték egy időszakra rögzített érték: „451 500 lej novemberben”.
- A relatív célérték egy viszonyítási ponthoz mért helyzet: „legalább a hálózati átlag” vagy „az első három egység között”. A viszonyítási pontot az időszak lezárulta után számolják ki.
- A normalizálás azt jelenti, hogy egy eredményt olyan nagysághoz viszonyítunk, amely egységenként eltér, és amelyet a csapat nem befolyásol: az alapterülethez, a látogatók számához, a nyitvatartási órákhoz.
- A potenciál az, amit az egység teljesítene, ha a hálózati átlag szintjén működne, a normalizáló nagyságot figyelembe véve: látogatók × a hálózat egy látogatóra jutó átlagos forgalma.
- Az összehasonlítható (like-for-like) azt jelenti, hogy csak azokra az egységekre számolják, amelyek mindkét összevetett időszakban nyitva voltak, hogy egy új nyitás ne fújja fel a növekedést.
Miért nem működik az egységes célérték
A mindenkitől megkövetelt 5%-os növekedés igazságosnak tűnik, de abból indul ki, hogy tavaly minden egység ugyanolyan messze volt a saját potenciáljától. Egy nagyon jól dolgozó egység ugyanakkora növekedést kap, mint egy hiányos csapattal működő. Az elsőnek kevesebb tere van a növekedésre, a másodiknak több.
A csak a korábbi teljesítést követő célértékek a viselkedésre is hatnak. Egy kiskereskedelmi üzletvezetőkről szóló tanulmány azt találta, hogy az első három negyedévben jó eredményt elérők az utolsó negyedévben visszafogták az értékesítési tevékenységüket, és akik így tettek, nagyobb eséllyel érték el a következő évi, az aktuális forgalomból számolt célértéküket (Bouwens és Kroos, Journal of Accounting and Economics, 2011). A jelenség neve racsnihatás (ratchet effect).
Egy egység célértékének négy meghatározási módja
| Módszer | Hogyan számolják | Mikor illik | A fő kockázat |
|---|---|---|---|
| Korábbi adatok + növekedés | Tavalyi teljesítés × (1 + a cég növekedése) | Stabil egységek, legalább egyéves múlttal | A jó egységeket bünteti, az értékesítés elhalasztására ösztönöz |
| Forgalmi potenciál | Látogatók × a hálózat egy látogatóra jutó átlagos forgalma × (1 + növekedés) | Van megbízható látogatószámlálás | Figyelmen kívül hagyja a környékek közötti valódi vevőköri különbségeket |
| Alapterület szerinti potenciál | Négyzetméter × a hálózat egy négyzetméterre jutó átlagos forgalma × (1 + növekedés) | Nincsenek forgalmi adatok; a formátumok hasonlók | Ugyanúgy kezeli a zsúfolt és az üres alapterületet |
| Kombinált | Például 50% korábbi adatok + 50% potenciál | Korban és környezetben eltérő egységekből álló hálózatok | A kettő közötti súlyozás választás, nem bizonyosság |
Végigszámolt példa négy egységre
Feltételezett példa. Egy kitalált hálózat négy üzlettel. A cég novemberi célértéke: összehasonlítható értékesítés +5% a tavalyi novemberhez képest. Minden szám újraszámolható számológéppel.
| Egység | Tavalyi novemberi forgalom | Látogatók | Alapterület | Lej / látogató | Lej / m² |
|---|---|---|---|---|---|
| L1 Belváros | 600 000 | 30 000 | 250 m² | 20,00 | 2 400 |
| L2 Lakónegyed | 300 000 | 12 000 | 150 m² | 25,00 | 2 000 |
| L3 Bevásárlóközpont | 400 000 | 23 000 | 200 m² | 17,39 | 2 000 |
| L4 Új (idén nyílt) | — | 10 000 (a nyitva töltött hónapokból becsülve) | 120 m² | — | — |
| Összehasonlítható hálózat (L1–L3) | 1 300 000 | 65 000 | 600 m² | 20,00 | 2 167 |
A választott normalizálás megváltoztatja a következtetést
Négyzetméterre vetítve L2 és L3 ugyanolyannak látszik: mindkettő 2 000 lej/m². Látogatóra vetítve nagyon különböznek: L2 minden látogatóból 25 lejt árul, L3 csak 17,39-et. L3-nak nagy a forgalma, de gyengén alakítja eladássá; L2-nek kicsi a forgalma, de nagyon jól alakítja. Az alapterület szerinti normalizálás ennek a két egységnek ugyanazt a célértéket adná, és elrejtené L3 konverziós problémáját.
A célértékek az egyes módszerek szerint
Korábbi adatok + növekedés: a tavalyi forgalom × 1,05. Potenciál: látogatók × 20 lej × 1,05 = látogatók × 21 lej. Kombinált: a kettő átlaga. A korábbi adatok nélküli L4-nél a kombinált célérték a potenciál az első hónapokban 80%-ra csökkentve (ez a példához választott indulási szabály; minden cég maga határozza meg).
| Egység | A. Korábbi adatok + 5% | B. Forgalmi potenciál | C. Kombinált 50/50 | C a tavalyihoz képest |
|---|---|---|---|---|
| L1 Belváros | 630 000 | 30 000 × 21 = 630 000 | 630 000 | +5,0% |
| L2 Lakónegyed | 315 000 | 12 000 × 21 = 252 000 | 283 500 | −5,5% |
| L3 Bevásárlóközpont | 420 000 | 23 000 × 21 = 483 000 | 451 500 | +12,9% |
| L4 Új | — | 10 000 × 21 = 210 000 | 210 000 × 80% = 168 000 | — |
| Összesen L1–L3 | 1 365 000 | 1 365 000 | 1 365 000 | +5,0% |
Az összehasonlítható célértékek (L1–L3) összege 1 365 000 lej, pontosan 1 300 000 × 1,05: lefedi a cég célértékét. L4 ezen felül jön 168 000 lejjel, így a hálózatnak összesen 1 533 000 lejt kell teljesítenie.
Három dolog, amelyet a közlés előtt meg kell beszélni
- L2 a tavalyinál alacsonyabb célértéket kap. A módszer „megjutalmazza”, mert túlteljesítette a potenciálját. Ha az Önök szabálya szerint egyetlen egység sem kerülhet a tavalyi szint alá, L2 300 000-et kap, a többlet 16 500 lejt pedig egy másiktól vonják le, például L3-tól, amely így 435 000-re kerül (+8,8%).
- L3 csak potenciál alapján +20,75%-ot kapna. 483 000 ÷ 400 000 = 1,2075. Egy ilyen célérték a konverzió megváltoztatását kívánja, nem csak erőfeszítést. Locke és Latham kimutatják, hogy a nehéz célok csak addig növelik a teljesítményt, amíg az emberek elkötelezettek maradnak irántuk, és hogy a csak egy nagyon nehéz cél elérésekor fizetett bónusz csökkentheti azok teljesítményét, akik látják, hogy nem fogják megkapni (American Psychologist, 2002).
- L4-nek még nincs egyévnyi adata. Az első hónapok forgalmi becslése tartalmazza a nyitás hatását. Három hónap után vizsgálja felül a célértéket, egy előre bejelentett szabály szerint.
Abszolút vagy relatív célértékek
Az abszolút célérték azt mondja meg, „mennyi”; a relatív azt, hogy „a többiekhez képest”. A különbség egy közös sokkot hozó hónapban látszik, például amikor az időjárás miatt az egész hálózatban csökken a forgalom.
Feltételezett példa. Novemberben a forgalom nagyjából 10%-kal csökken az egész hálózatban. A célértékek a kombináltak (C). Relatív index = az egység teljesítése ÷ a hálózat teljesítése × 100.
| Egység | Célérték | Tényleges | Abszolút teljesítés | Relatív index |
|---|---|---|---|---|
| L1 Belváros | 630 000 | 576 000 | 91,4% | 101,1 |
| L2 Lakónegyed | 283 500 | 260 000 | 91,7% | 101,4 |
| L3 Bevásárlóközpont | 451 500 | 400 000 | 88,6% | 98,0 |
| L4 Új | 168 000 | 150 000 | 89,3% | 98,8 |
| Hálózat | 1 533 000 | 1 386 000 | 90,4% | 100,0 |
Abszolút értelemben egyik egység sem érte el a célértékét. Relatív értelemben L1 és L2 a hálózat fölött, L3 és L4 alatta teljesített. A relatív célérték megvédi az embereket a közös sokkoktól, de ára van: egy egység lehet „átlag feletti” egy, a cég számára rossz hónapban, egy kis hálózatban pedig egyetlen eredmény is elmozdítja az átlagot.
A harmadik lehetőség a nem befolyásolható tényezőre normalizált célérték. Ha L1 célértékét 630 000 ÷ 30 000 = 21 lej / látogató formában fejezik ki, akkor a 27 000 látogatós, 576 000 lejes hónap 21,33 lej / látogató eredményt ad: a célérték 101,6%-át. A látogatónkénti célérték csak akkor illik, ha a látogatószámlálás megbízható, és a csapat nem tudja befolyásolni.
Hogyan határozza meg az egységek célértékeit, lépésről lépésre
- Rögzítse a cég célértékét az összehasonlítható egységekre, és külön a nyitásokra.
- Válassza ki a normalizáló tényezőt: azt, amely egységenként eltér, és amelyet a csapat nem befolyásol (forgalom, alapterület, nyitvatartási órák). Ellenőrizze, hogy az adatai megbízhatók-e.
- Számolja ki minden egység korábbi adatait. A racsnihatás csökkentésére az utolsó két-három összehasonlítható időszak átlagát használja, ne csak az utolsót.
- Számolja ki a potenciált: normalizáló tényező × a hálózat átlagos rátája × (1 + növekedés).
- Ötvözze a korábbi adatokat és a potenciált egy előre választott súlyozás szerint, és alkalmazza a védőszabályokat (nincs csökkenés a tavalyi szint alá, maximális növekedés, szabály az új egységekre).
- Egyeztessen: az összehasonlítható célértékek összegének le kell fednie a cég célértékét. Azoknál az egységeknél igazítson, amelyeknél a legnagyobb a különbség a korábbi adatok és a potenciál között, ne mindegyiknél egyformán.
- Próbálja ki a korábbi időszakokon, hogyan oszlottak volna meg az eredmények az új célértékekkel, mielőtt bónuszokhoz kötné őket. A módszert a KPI-rendszer teszteléséről szóló cikk írja le.
- Közölje minden egységgel a célértéket, azt, hogyan számolták ki, és hogy mikor vizsgálják felül.
Gyakorlati tipp. Minden egységnél mutassa meg mindhárom számot: a korábbi adatokat, a potenciált és a végső célértéket. Az a vezető, aki látja, hogy a környéke potenciálja nagyobb a teljesítésnél, könnyebben megérti a célértéket, mint aki csak egy számot kap.
Gyakori hibák
- Mindenkinek ugyanakkora növekedés. Javítás: ötvözze minden egység korábbi adatait a potenciáljával.
- A célértékek összege nem adja ki a cég célértékét. Ha a célértékek összege a cég célértéke alatt van, minden egység elérheti a célértékét anélkül, hogy a cég elérné a célját. Javítás: egyeztessen a közlés előtt.
- Normalizálás a csapat által befolyásolt tényezőre. Az egy munkavállalóra jutó forgalmat „javítani” lehet úgy is, hogy kevesebb emberrel dolgoznak, az ügyfelek kárára. Javítás: olyan tényezőkre normalizáljon, amelyeket az egység nem befolyásol.
- Az új egységet már az első hónaptól a régiekkel vetik össze. Javítás: írott indulási szabály és ütemezett felülvizsgálat.
- A célértéket az időszak közben megváltoztatják. Javítás: a változtatások a következő időszakra vonatkoznak; egy rendkívüli eseményt (felújítás, ideiglenes bezárás) egy előre bejelentett szabály szerint kezelnek.
- Csak mennyiségi célértékek. A nagyon magas értékesítési célérték kedvezmények vagy erőltetett eladás felé tol. Javítás: tegyen mellé egy minőségi mutatót, ahogy a rossz viselkedésre ösztönző KPI-okról szóló cikk mutatja.
Hogyan csinálja ezt a Pulsikában
A Pulsikában egy mutatónak lehetnek értékei minden személyre vagy minden egységre. Az egyes egységek célértéke egy külön „terv” mutatóvá válik, egységenként egy értékkel, amelyet kézzel visznek be, vagy Excelből, illetve CSV-ből importálnak, ahol az egységet a kódja vagy a neve alapján ismeri fel a rendszer.
- Az egység KPI-értékelőlapja („Minden egység”) a „Teljesített a tervezetthez képest (%)” pontozási módot használja: az egység teljesítése osztva a saját tervével. A munkavállaló értékelőlapja ugyanezt az értéket olvashatja be abból az egységből, ahol dolgozik.
- A korábbi adatok a képletben: egy saját képletben (Professional és Enterprise) az „Az előző időszak”, „Az utolsó időszakok átlaga” és „Növekedés az előző időszakhoz képest” nevű elemek megírják Ön helyett a számítást.
- A hónap céljainak (fókusztermékek, kampányok) egységenként saját célértékük van; a teljesítéseket a hónap zárásakor automatikusan pontozza a rendszer, a Professional és Enterprise csomagban felépített pontozási szabályok szerint.
- A szimuláció megmutatja, hogyan oszlottak volna meg a pontszámok a szintek között egy már lezárt időszakban, anélkül hogy bármit mentene.
Gyakori kérdések
Hogyan határozzon meg eltérő értékesítési célértékeket különböző üzleteknek?
Ötvözze minden üzlet korábbi adatait, a cég ütemével megnövelve, a potenciáljával, amelyet a forgalomból vagy az alapterületből számol a hálózati átlag szintjén. Az 50/50 arány kiindulópont, nem szabály. Ezután ellenőrizze, hogy a célértékek összege lefedi-e a cég célértékét, és próbálja ki az eredményt a korábbi időszakokon, mielőtt bónuszokhoz kötné.
Mi a célértékek normalizálása?
A normalizálás azt jelenti, hogy az eredményt egy olyan tényezőhöz viszonyítjuk, amely egységenként eltér, és amelyet a csapat nem befolyásol: az alapterülethez, a látogatók számához vagy a nyitvatartási órákhoz. Így a különböző méretű egységek összehasonlíthatóvá válnak. A tényező megválasztása megváltoztatja a következtetést: két, négyzetméterre vetítve azonos üzlet látogatóra vetítve nagyon különbözhet.
Milyen célértéket kap egy új, korábbi adatok nélküli egység?
A forgalomból vagy az alapterületből számolt potenciált kapja, általában az első hónapokra egy indulási szabállyal csökkentve, például 80%-ra. Az első hónapok forgalmában benne van a nyitás iránti kíváncsiság, ezért a becslés bizonytalan. Ütemezzen felülvizsgálatot három hónap utánra, és előre jelentse be a szabályt, hogy a csapat tudja, mikor és hogyan változik a célérték.
Mikor jobbak a relatív célértékek az abszolútaknál?
A relatív célértékek akkor jobbak, ha az eredmények nagyban függnek olyan közös tényezőktől, amelyeket senki sem befolyásol, mint az időjárás, a piac általános visszaesése vagy egy központi kampány. Az egységeket egymáshoz hasonlítják. Korlátaik is vannak: egy kis hálózatban az átlag minden eredménnyel elmozdul, és egy egység lehet átlag feletti egy, a cég számára rossz hónapban.
Normális, ha egy egység a tavalyinál alacsonyabb célértéket kap?
Előfordulhat, ha az egység jóval túlteljesítette a környékére számolt potenciált. Ez vezetési döntés: elfogadhatja a csökkenést, vagy alkalmazhat egy védőszabályt, amely szerint egyetlen célérték sem kerülhet a tavalyi teljesítés alá. Az a fontos, hogy a szabályt a számítás előtt írják le, ne a számok ismeretében válasszák ki.
Hogyan kerülheti el, hogy a vezetők elhalasszák az eladásokat, hogy alacsonyan tartsák a célértéküket?
Ne csak az utolsó időszakból számolja a következő célértéket. Használja két-három összehasonlítható időszak átlagát, ötvözze a korábbi adatokat a potenciállal, és előre jelentse be a szabályt. Egy üzletvezetőkről szóló tanulmány pontosan ezt a viselkedést találta, amikor a következő célérték az aktuális forgalomtól függött: az első három negyedév jó eredményei után a vezetők az utolsóban visszafogták az értékesítési tevékenységüket.
A következő lépések
Vegye elő egységei elmúlt évi adatait, és készítse el újra a fenti táblázatot, a három célérték-változattal egymás mellett. Utána:
- válassza ki az értékesítési célérték mellé kerülő mutatókat az útmutató a KPI-mutatókról segítségével;
- kösse a célértékeket bónuszokhoz a teljesítménybónuszok küszöbeiről szóló cikk alapján;
- nézzen meg egységenkénti célértékkel rendelkező célokat és kiszámolt pontszámokat a bemutató cégben.