Ugrás a tartalomhoz

Hogyan ellenőrizze, hogy egy képzés működött-e: a Kirkpatrick-modell a gyakorlatban

A négy Kirkpatrick-szint egy valós képzésre alkalmazva: hasznossági kérdések, teszt előtte, utána és 30 nap múlva, munkahelyi megfigyelés és egy mutató összehasonlító csoporttal.

Szerző: a Pulsika csapata Vezetés és fejlesztés Megjelent 12 perc olvasás

Három összekapcsolt szakasz: a tanfolyam elvégzése, a megértés és az alkalmazás. A hangsúly az utolsón van, mert egy befejezett tanfolyam nem bizonyítja, hogy az illető használja is, amit tanult.

Egy képzés akkor működött, ha az emberek hasznosnak tartják, megtanulták, amit kellett, másképp dolgoznak a munkahelyükön, és a hatás a cég valamelyik mutatójában is látszik. Ez a Kirkpatrick-modell négy szintje: reakció, tanulás, viselkedés, eredmények. A gyakorlatban az értékelés gyakran megáll az első kettőnél, mert azokat a legkönnyebb mérni.

Az útmutató megmutatja, mit bizonyít és mit nem bizonyít az egyes szint, hogyan építsen fel egy ellenőrzési tervet a kívánt eredményből kiindulva, és egy teljes, kiszámolt példát hoz: teszt előtte és utána, megtartási teszt 30 nap múlva, megfigyelés a munkahelyen és egy mutató, összevetve egy még nem képzett csoporttal.

Gyors válasz. A képzés hatékonyságát négy szinten ellenőrizze: a résztvevők reakciója (az észlelt hasznosság), a tanulás (teszt előtte, utána és 30 nap múlva), a munkahelyi viselkedés (megfigyelés a kritikus lépések listája alapján) és az eredmények (egy mutató előtte és utána, összevetve egy nem képzett csoporttal). A mutatót és a küszöböket a képzés előtt rögzítse.

Fogalmak

  • A képzés hatékonysága azt jelenti, milyen mértékben hozza létre a képzés a kívánt változást: ismeretekben, munkahelyi viselkedésben és eredményekben.
  • A Kirkpatrick-modell a képzés értékelésének négy szintje, amelyet Donald Kirkpatrick 1959-től kezdve megjelent cikksorozatában javasolt: reakció, tanulás, viselkedés és eredmények.
  • A képzés transzferje a tanultak alkalmazása a munkahelyen, olyan módon, amely időben fennmarad.
  • A megtartási teszt a képzés után bizonyos idővel (például 30 nap múlva) megírt teszt, amelyből kiderül, mi maradt meg.
  • Az összehasonlító csoport hasonló emberekből vagy egységekből áll, akik még nem kapták meg a képzést, és akikhez képest a mutató alakulását összeveti.

A Kirkpatrick-modell röviden

A Kirkpatrick Partners, a modellt ma továbbfejlesztő cég, így határozza meg a négy szintet (kirkpatrickpartners.com):

  1. Reakció: milyen mértékben tartják a résztvevők a tapasztalatot kedvezőnek, lebilincselőnek és a munkájuk szempontjából relevánsnak.
  2. Tanulás: milyen mértékben sajátítják el a résztvevők a kitűzött ismereteket, készségeket, attitűdöt, magabiztosságot és elköteleződést.
  3. Viselkedés: milyen mértékben alkalmazzák a résztvevők a kritikus viselkedéseket a munkahelyen, és milyen mértékben kapnak ehhez támogatást, illetve kérik számon rajtuk.
  4. Eredmények: milyen mértékben jelennek meg a kitűzött szervezeti eredmények a képzés és a nyújtott támogatás nyomán.

A modell jelenlegi változata azt kéri, hogy a tervezés a 4. szinttel kezdődjön: milyen eredményen akar változtatni, és miért. A munkakörnyezet minden szinten segítheti vagy akadályozhatja a haladást. Más szerzők egy ötödik szintet is javasoltak, a pénzben kiszámolt megtérülést (Jack Phillips).

Mit bizonyít az egyes szint, és mit nem

SzintMit mérMit bizonyítMit nem bizonyít
1. ReakcióKérdőív a végén: hasznosság, relevancia, az alkalmazás szándékaHogyan fogadták a képzést; mit kell rajta javítaniAzt, hogy az emberek tanultak, vagy alkalmazni fogják
2. TanulásTeszt előtte, utána és 30 nap múlva; gyakorlati bemutatásMit tudnak az emberek egy adott naponAzt, hogy alkalmazzák a munkahelyen; hogy kompetensek
3. ViselkedésMegfigyelés lépéslista alapján, 30–60 nap múlvaMit csinálnak az emberek ténylegesen, valós körülmények közöttAzt, hogy a változás hozza a kívánt eredményt
4. EredményekMutató előtte és utána, összehasonlító csoporttalAzt, hogy a mutató jobban elmozdult ott, ahol képzés voltAzt, hogy egyedül a képzés okozta a különbséget

Fontos. Egy sikeres teszt nem garantálja a kompetenciát, egy olvasási visszaigazolás pedig nem bizonyítja a megértést. Minden szint más kérdésre válaszol; egyik sem helyettesíti a többit.

1. szint: a hasznosságról kérdezzen, ne csak az elégedettségről

A kutatások különbséget tesznek az érzelmi reakciók („tetszett”, „jó volt az oktató”) és a hasznossági reakciók („hasznát veszem a munkámban”) között. A Quality Improvement Center for Workforce Development által közzétett, metaanalíziseket összegző áttekintés szerint a reakciók csak mérsékelten függenek össze a közvetlenül utána mért ismeretekkel, és nem függenek össze az idővel később mértekkel; a hasznossági reakciók mérsékelten függenek össze a munkahelyi transzferrel, az érzelmiek nem (QIC-WD, 2022, Sitzmann és munkatársai, 2008, valamint Blume és munkatársai, 2010 vizsgálata alapján).

Négy hasznossági kérdés, 1-től 5-ig terjedő skálán:

  • „Az első munkahéten használni fogom, amit tanultam.”
  • „A képzés példái hasonlítanak azokhoz a helyzetekhez, amelyekkel találkozom.”
  • „Tudom, kitől kérdezhetek, ha elakadok az alkalmazásban.”
  • „Képesnek érzem magam arra, hogy egyedül alkalmazzam az eljárást.” (a saját képességekbe vetett hit, amelyet ugyanez az áttekintés a tanuláshoz és a transzferhez köt)

2. szint: teszt előtte, utána és 30 nap múlva

Egyetlen záróteszt azt mutatja meg, mit tud az illető abban a pillanatban. Három mérés többet mutat: a kezdő teszt azt, honnan indul a csoport, a záróteszt azt, mennyit nyert, a megtartási teszt pedig azt, mennyit őrzött meg.

  • Helyzetkérdéseket használjon („Egy ügyfél blokk nélkül hoz vissza egy terméket. Mit tesz először?”), ne a fogalmak bemagolását kérdezze.
  • Használjon különböző változatokat a kezdő, a záró- és a megtartási teszthez, ugyanabból a kérdésbankból, hogy az eredmény ne csak a kérdések megjegyzését tükrözze.
  • A küszöböt előre határozza meg, és mondja meg, mi történik a küszöb alatt: egy fejezet megismétlése, nem szankció.

3. szint: megfigyelés a munkahelyen

A viselkedést ott ellenőrzik, ahol megtörténik. Írja le a feladat kritikus lépéseinek listáját (általában 5–8 lépés), majd egy felkészített megfigyelő mindenkit megfigyel egy valós helyzetben, a képzés után 30–60 nappal.

  • Ki figyeli meg: a közvetlen vezető vagy egy tapasztalt kolléga, aki ugyanazt a listát és egy értékelési példát kapott.
  • Mit rögzít: minden lépésnél azt, hogy megtörtént-e, nem egy általános benyomást.
  • Mi következik: azonnali visszajelzés, és azoknál a lépéseknél, amelyeket sokan kihagytak, a képzés vagy a folyamat javítása.

Az emberek gyakran másképp dolgoznak, ha tudják, hogy figyelik őket. Ismételje meg a megfigyelést, vagy kombinálja a rendszer adataival (például a sztornózott műveletekkel), hogy ne egyetlen napra támaszkodjon.

4. szint: a mutató és az összehasonlító csoport

Azt a mutatót, amelyet a képzésnek el kellene mozdítania, a képzés megtervezése előtt válassza ki. Mérje ugyanannyi ideig előtte és utána. Hogy elválassza a képzés hatását a többi változástól (szezon, kampányok, új munkatársak), előbb az egységek egy részét képezze, és vesse össze őket a később képzettekkel.

A korreláció nem bizonyít ok-okozati összefüggést. Az eredmény még összehasonlító csoporttal is becslés. Ezt mondja ki a jelentésben, és a különbséget ne mutassa be a képzés biztos hatásaként.

Teljes példa: képzés a visszavételi eljárásról

Feltételezett példa. Kitalált adatok. Egy öt üzletből álló kiskereskedelmi hálózat új, hatlépéses visszavételi eljárást vezet be. Három üzletet (az A csoportot, 24 tanácsadóval) márciusban képeznek; a másik kettőt (a B csoportot) júniusban. A képzés előtt választott mutató: a hibás visszavételek aránya (téves összeg, ellenőrzött blokk nélküli visszavétel, nem rögzített termék).

1. szint. Az A csoport 24 résztvevője közül 22 töltötte ki a kérdőívet. Az „Az első héten használni fogom, amit tanultam” állításra 19-en adtak 4-est vagy 5-öst: 19 ÷ 22 = 86%.

2. szint. A kezdő teszt átlaga 58%, a záróteszté 86%, a 30 nap utáni megtartási teszté 79% volt. A közvetlen nyereség 28 százalékpont, a megtartás 7-et veszít. 80%-os küszöbbel a zárótesztet 24 emberből 21 teljesítette (87,5%), a megtartási tesztet viszont csak 16 (66,7%).

3. szint. A vezetők áprilisban a 24 tanácsadó közül 20-at figyeltek meg egy valós visszavételnél. 15-en mind a hat lépést elvégezték: 15 ÷ 20 = 75%. Az 5 hiányos megfigyelésből 4-ben ugyanaz a lépés maradt ki: a blokk ellenőrzése a rendszerben.

4. szint. A hibás visszavételek január–februárban (előtte) és április–májusban (utána):

CsoportElőtte (jan.–febr.)Utána (ápr.–máj.)Változás
A, márciusban képezve800-ból 48 = 6,0%750-ből 30 = 4,0%−2,0 százalékpont
B, még nem képezve500-ból 30 = 6,0%540-ből 27 = 5,0%−1,0 százalékpont
Különbség A − B——−1,0 százalékpont

A hibák a nem képzett üzletekben is csökkentek, valószínűleg más okokból (az írásos eljárást mindenkinek elküldték, áprilisban pedig más a forgalom). A képzés hatásának becslése a csoportok közötti különbség: körülbelül egy százalékpont. Két hónap 750 visszavételére ez nagyjából 7–8 hibás visszavétellel kevesebbet jelent. A számok kicsik, ezért a következtetés óvatos marad.

Amit a cég a négy szintből eldönt: a reakció és a záróteszt jól fest, de a megtartás és a megfigyelés ugyanazt a gyenge pontot mutatja, a blokk ellenőrzését. A B csoport tanfolyama erre a lépésre kap egy gyakorlatot, a pénztárnál pedig egy rövid ellenőrzőlista kerül ki. A megtartási tesztet és a megfigyelést a B csoport képzése után megismétlik.

Hogyan építse fel az ellenőrzési tervet hét lépésben

  1. Induljon ki az eredményből. Melyik mutatónak és mennyit kell változnia? Ha egyet sem talál, kérdezze meg magától, hogy a képzés-e a megfelelő válasz.
  2. Írja le a kritikus viselkedéseket, amelyeknek el kellene mozdítaniuk a mutatót. Ezekből lesz a megfigyelési lista.
  3. Határozza meg, mit kell tudni ezekhez a viselkedésekhez. Ebből írja meg a teszteket.
  4. Mérjen előtte: a mutatót az utolsó hónapokra és a kezdő tesztet.
  5. Képezzen szakaszosan, ha lehet, hogy legyen összehasonlító csoportja.
  6. Mérjen utána: a kérdőívet a végén, a zárótesztet, a megtartási tesztet 30 nap múlva, a megfigyelést 30–60 nap múlva, a mutatót ugyanannyi ideig, mint előtte.
  7. Döntsön: min változtat a képzésben, a folyamatban vagy a vezetők támogatásában. A döntést írja a számok mellé.

Gyakorlati tipp. Az ellenőrzési tervet egyetlen oldalon készítse el, szintenként egy sorral: mit mér, hogyan, mikor és ki felel érte. Ha egy sor üresen marad, már előre tudja, mit nem fog tudni állítani utána.

Mit ír elő a jog, és mi marad ajánlás

A román munka törvénykönyve (Codul muncii, 53/2003. sz. törvény) előírja, hogy a szakmai képzés és az ismeretek értékelése a foglalkozási standardok alapján történik, és hogy a 20-nál több munkavállalót foglalkoztató munkáltató évente szakmai képzési tervet készít és alkalmaz, a szakszervezettel vagy a munkavállalói képviselőkkel konzultálva (192. cikk (2) bekezdés és 195. cikk, ellenőrizve a Portalul legislativ oldalon 2026. október 18-án). A törvény nem írja elő a hatékonyság négy szinten való mérését: ez vezetési gyakorlat.

Figyelem. A munkavédelmi oktatásoknak saját szabályaik vannak a lebonyolításra, az ellenőrzésre és a nyilvántartásra. Ezekkel az ellenőrzéshez szükséges képzési nyilvántartásról szóló útmutató foglalkozik; az itteni módszer kiegészítheti, de nem helyettesítheti őket.

Hogyan végzi az ellenőrzést a Pulsikában

A Képzés és tesztek modul lefedi a 2. szintet és a nyomon követést, más modulok pedig az 1., a 3. és a 4. szinthez nyújtanak segítséget:

  • Tesztek: egy tanfolyamnak lehet zárótesztje, a tesztek önállóak is lehetnek. Minden tesztnek van megfelelési küszöbe (alapértelmezés szerint 70%, a beállításokban módosítható), próbálkozásszáma, időkorlátja, és választhatóan minden próbálkozásnál adott számú, a bankból véletlenszerűen kiválasztott kérdése. A szabad szöveges válaszokat javítási jogosultsággal rendelkező személy értékeli.
  • A kezdő és a megtartási teszt: osszon ki a záróteszttől különálló, önálló teszteket (egy tesztről másolat készíthető, és a másolat módosítható, hogy más kérdésváltozata legyen), az „Elérhető ettől” dátumot például 30 nappal a tanfolyam utánra állítva.
  • A nyomon követés: egy kiosztás listája minden résztvevőnél mutatja az állapotot, a haladást, a pontszámot, a próbálkozásokat és a határidőt, és Excelbe exportálható. A „Határidőre teljesített képzések”, az „Átlagos tesztpontszám” és a „Lejárt határidejű képzések” mutató bekerülhet a KPI-értékelőlapokba, személyenként vagy egységenként.
Egy tanfolyam borítóképpel, fejezetekkel, záróteszttel és a résztvevők előrehaladásával.
Egy kötelező tanfolyam a bemutató cégben: a fejezetek, a háromkérdéses záróteszt és a 38 résztvevő haladása (24 még nem kezdte el, 5 folyamatban, 9 befejezte).
  • A megfigyelés (3. szint): az Értékelések egy értékelési szempontrendszere bejelölendő listaként tartalmazhatja a kritikus lépéseket, mindegyiket a saját pontjaival; a vezető havonta vagy negyedévente kitölti a saját embereinek, az eredmény pedig bekerül a pontszámba. Az egységre, nem személyre vonatkozó ellenőrzésekhez a belső ellenőrzés pontozott ellenőrzőlistákat és kritikus pontokat kínál.
  • A reakció (1. szint): egy felmérés 1–5-ös skálájú kérdésekkel, egy egységnek, osztálynak, munkakörnek vagy területnek címezve; a névteleneknél az eredmények a lezárás után és csak legalább 5 válasz esetén jelennek meg.
Egy lezárt havi értékelés a vezető által kiválasztott szempontokkal, pontokkal, az összpontszámhoz való hozzájárulással és megjegyzésekkel.
Egy havi értékelés a bemutató cégben: a vezető által bejelölt szempontok a pontjaikkal és a pontszámba beszámító összpontszám.

Amit az alkalmazás nem tesz meg: nem számolja ki automatikusan a képzett és az összehasonlító csoport közötti különbséget; az eredménymutatót Önnek kell összevetnie, egységenként. A tanfolyamokat, teszteket és értékeléseket adatokkal együtt a bemutató cégben nézheti meg.

Gyakori hibák

  • Csak az elégedettségi kérdőív. Javítás: hasznossági kérdések, plusz legalább egy teszt és egy megfigyelés.
  • A zárótesztet a kompetencia bizonyítékaként használják. Javítás: megtartási teszt 30 nap múlva és megfigyelés a munkahelyen.
  • A mutatót a képzés után választják ki azok közül, amelyek elmozdultak. Javítás: válassza ki előre, és jegyezze fel az értékét.
  • Összehasonlító csoport nélkül a hibák teljes csökkenését a képzésnek tulajdonítják. Javítás: szakaszos képzés, összehasonlítható egységekkel.
  • Megfigyelés lista nélkül. Javítás: leírt kritikus lépések, minden megfigyelőnél ugyanazzal az értékelési móddal.
  • A gyenge eredményeket csak az emberekre fogják. Néha a folyamat vagy a vezetői támogatás hiánya a gond. Javítás: azt is kérdezze meg, mi akadályozta az alkalmazást.

Gyakori kérdések

Mi a Kirkpatrick-modell?

A Kirkpatrick-modell a képzés értékelésének négyszintű kerete: a résztvevők reakciója, a tanulás, a munkahelyi viselkedés és a szervezet eredményei. Donald Kirkpatrick egy 1959-ben indult cikksorozatban tette közzé. A jelenlegi változat azt kéri, hogy a tervezés a 4. szinttel, vagyis a kitűzött eredménnyel kezdődjön, és onnan haladjon lefelé a többi szint felé.

Elég egy visszajelző kérdőív a tanfolyam végén?

Nem. A kérdőív azt mutatja meg, hogyan fogadták a képzést, és mit kell rajta javítani. A reakciók csak mérsékelten függenek össze a közvetlenül utána mért ismeretekkel, az idővel később mértekkel pedig nem. A hasznosságra vonatkozó kérdések mérsékelten függenek össze a munkahelyi alkalmazással, az elégedettségre vonatkozók egyáltalán nem, de az előbbiek sem helyettesítik a tesztet, a megfigyelést és a mutatót.

Mikor írják meg a megtartási tesztet?

A megtartási teszt gyakorlati időpontja a képzés után 30 nap, amikor az embereknek már volt alkalmuk alkalmazni a tanultakat, de még nem teltek el hónapok. Használjon a zárótesztben szereplőktől eltérő kérdéseket, ugyanabból a bankból és azonos nehézséggel. A záró- és a megtartási teszt közötti különbség megmutatja, mit kell felfrissíteni.

Hogyan méri a munkahelyi viselkedés változását?

Írja le a feladat kritikus lépéseinek listáját, majd egy felkészített megfigyelő mindenkit megfigyel egy valós helyzetben, a képzés után 30–60 nappal. Minden lépésnél rögzítse, hogy megtörtént-e. Ismételje meg a megfigyelést, vagy kombinálja a rendszer adataival, mert az emberek gyakran másképp dolgoznak, ha tudják, hogy figyelik őket.

Hogyan mutatja ki, hogy a képzés javított egy mutatón?

Mérje a mutatót ugyanannyi ideig a képzés előtt és után, és vesse össze a még nem képzett egységek egy csoportjával. A két csoport változásai közötti különbség a hatás becslése. Ez nem bizonyíték: más változások eltérően érinthetik a csoportokat. A jelentésben mondja meg, mekkorák a számok, és milyen más okok lehetnek.

Mi a teendő, ha a képzés után nem javulnak az eredmények?

Keresse meg azt a szintet, ahol a lánc megszakadt. Ha a teszt szerint az emberek tudják, de a megfigyelés szerint nem alkalmazzák, a gond lehet a folyamat, az idő vagy a vezetői támogatás, nem a tanfolyam. Ha a teszt szerint nem tudják, ismételje meg a képzést. Ha alkalmazzák, és a mutató mégsem mozdul, nem a megfelelő viselkedést választották.

Minden képzést négy szinten kell értékelni?

Nem. A teljes értékelés időbe kerül, ezért a fontos, drága vagy kockázatokhoz kötődő képzésekhez használja. A többihez általában elég egy hasznossági kérdőív és egy teszt. A szempontokat előre határozza meg, például a résztvevők számát, a költséget és egy hiba következményeit, hogy a választás ne azon múljon, ki szervezi a képzést.

A következő lépések

Válassza ki a következő negyedév legfontosabb képzését, és írja meg az ellenőrzési tervet egy oldalon, a mutatóból kiindulva. A nyomon követett kompetenciákat a kompetenciamátrixban találja, az egyéni fejlődést pedig az egyéni fejlesztési tervben. Az eredménymutató kiválasztásában a tevékenység- és eredménymutatókról szóló útmutató segít. A tanfolyamokat, teszteket és értékeléseket a bemutató cégben nézheti meg.

Hasznos volt ez a cikk?

Nézze meg, hogyan működik a Pulsika az Ön csapatában

Próbálja ki ingyen az összes modult, vagy kérjen bemutatót csapatunktól. Bankkártya nem szükséges.

vagy létrehozunk Önnek egy próbacéget a saját szervezeti felépítésével